Egy súlyos, megállíthatatlan gazdasági válság miatt riasztó jeleket ad le az EU egyik legnagyobb hatalmú országa.
François Bayrou, a francia miniszterelnök, figyelmeztetett, hogy az állam túlköltekezési hajlama "visszafordíthatatlan" károkat okozhat Franciaországban – számolt be róla a Financial Times. Bayrou, aki Emmanuel Macron elnök centrista szövetségese, elkötelezte magát a közpénzügyek helyreállítása mellett, mint legfontosabb célja.
A francia miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján kiemelte:
a költségvetési hiány fenntartása nemcsak politikailag tarthatatlan, de erkölcsileg is elfogadhatatlan.
Azonban komoly politikai kockázatot vállal, hiszen a költségvetési megszorítások miatt bizalmatlansági indítvánnyal nézhet szembe az ellenzék részéről.
A politikai helyzet tovább bonyolítja a gazdasági kihívásokat: a tavaly nyári előrehozott választásokon Macron elvesztette többségét a Nemzetgyűlésben, amely most három, hasonló méretű blokkra oszlik. Mivel Bayrou pártjával együtt sincs meg a kormánytöbbség, a 2026-os költségvetés elfogadásához várhatóan ismét az alkotmány 49.3-as cikkelyét kell alkalmazniuk - ez lehetővé teszi a költségvetés parlamenti szavazás nélküli elfogadását, ugyanakkor bizalmatlansági indítványt is kiválthat. Ez történt Bayrou elődjével, Michel Barnier-vel is. A fiskális nyomás óriási:
Az idei évben a kamatkiadások várhatóan elérik a 62 milliárd eurót, ami pontosan megegyezik a védelmi és oktatási kiadások együttes összegével. Ha a helyzet nem változik jelentősen, ez az összeg 2029-re akár 100 milliárdra is emelkedhet.
A kormány előrejelzései azt mutatják, hogy 2026-ra egy újabb 40 milliárd eurós költségvetési csomagra lesz szükség a hiány csökkentéséhez, amely a jelenlegi 5,8 százalékról 4,6 százalékra kívánja visszafogni a deficit szintjét. Azonban a gazdasági környezet nem kedvez a megszorító intézkedéseknek: a francia jegybank az idei GDP-növekedést 0,9 százalékról 0,7 százalékra csökkentette, figyelembe véve az európai gazdasági stagnálást és a globális kereskedelmi háborúval kapcsolatos aggodalmakat, amelyeket Donald Trump amerikai elnök vámpolitikája okozhat.
A tervezett kiadáscsökkentések olyan érzékeny területeket céloznak meg, mint a nyugdíjakra és az egészségügyre vonatkozó adókedvezmények eltörlése, a betegszabadság költségeinek mérséklése, valamint a társadalombiztosítási kiadások csökkentése. Ezek a lépések azonban politikai szempontból rendkívül kényesek, hiszen a szociális kiadások az állami költségvetés jelentős részét, mintegy felét teszik ki.
Bayrou figyelmeztetett: ha a francia társadalom nem áll ki a tervezett reformok mellett, a kormány súlyos válságba kerülhet. A jövőbeni kiadások, amelyek a védelemre és a klímavédelemre vonatkoznak, szintén kockázatot jelenthetnek, ha nem sikerül elérni a szükséges megtakarításokat. Miközben Macron hosszú távon szeretné növelni a védelmi költségvetést, figyelembe véve az orosz fenyegetést és az amerikai katonai támogatás esetleges csökkenését, Bayrou csak a 2030-ig már elfogadott emelések végrehajtására vállalt kötelezettséget.
A 2026-os költségvetés első vázlatát szokásos ütemtervét megelőzve, már július közepére összeállítják.
A kormány sorsa viszont ősszel dőlhet el: a bizalmatlansági szavazás kimenetelét a szocialisták és a Marine Le Pen vezette szélsőjobb frakciók álláspontja határozhatja meg. A Rassemblement National egyik képviselője már jelezte, hogy támogatni fogják a kormány megbuktatását, ha az új költségvetés aránytalanul terheli a munkavállalókat a cégekkel szemben.
