Itt az idő, hogy felfedezd a visszamenőleges adómentesség izgalmas világát! Nézzük meg, mit érdemes tudni erről az új lehetőségről, amely számos érintettet érinthet. Az adómentesség nem csupán egy újabb bürokratikus intézkedés, hanem egy olyan eszköz, ame
Nagy Márton gazdasági miniszter bejelentette, hogy visszamenőlegesen, 2025. január 1-jétől emelik meg az alanyi áfamentesség értékhatárát 12-ről 18 millió forintra. Mire számítsanak az érintettek?
Bár az adózási szabályok módosítása szigorú keretek között zajlik, ezek általában az adózók számára kedvezőtlen intézkedések bevezetésénél szorítják meg a jogalkotó mozgásterét. A leglényegesebb előírás a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben található. Ennek értelmében, ha egy jogszabály a fizetési kötelezettségeket állapít meg, a kötelezettek körét bővíti, a terheket növeli, vagy a kedvezményeket és mentességeket csökkenti vagy megszünteti, akkor a kihirdetés és a hatálybalépés között legalább 30 napnak el kell telnie.
Az adókedvezmények, mint például az adócsökkentés vagy az adómentesség kiterjesztése, nem terjednek ki a jelenlegi szabályozásra, ugyanakkor az adók akár visszamenőleg is törölhetők. Az alanyi áfamentesség értékhatárának megemelése kétségtelenül kedvező intézkedés, ezért sem elméleti, sem gyakorlati szempontból nem áll fenn akadály a visszamenőleges bevezetésére.
Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője csütörtökön bejelentette, hogy kedvező változás vár a kisvállalkozásokra: 2025. január 1-jétől az alanyi adómentesség küszöbe 12 millió forintról 18 millió forintra nő. A miniszter korábban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatát előremutató kezdeményezésnek értékelte.
Bagdi Lajos, a Niveus tanácsadócég partnere, fontos észrevételt tett: Az egyetlen technikai nehézség azok számára merülhet fel, akik tavaly meghaladták a 12 millió forintos bevételi küszöböt, de a 18 millió forintot nem érték el. Az általános irányelvek alapján ezek a vállalkozások idén már áfakötelesek, ami azt jelenti, hogy minden egyes, az év során kiállított számlájuknak tartalmaznia kell az általános forgalmi adót (áfa). Továbbá, az értékhatár átlépése után a következő két évben nem lesz lehetőségük arra, hogy visszatérjenek az alanyi áfamentességhez.
Ezért, amikor a múltban megemelték az alanyi áfamentesség értékhatárát, figyelembe vették az érintett vállalkozókat is, és egy különleges lehetőséget teremtettek számukra: a rendkívüli alanyi áfamentesség választását. Ez a lehetőség azoknak a vállalkozóknak szólt, akik a korábbi értékhatárt túllépték, de az új, megemelt határt még nem érték el. Például 2019-ben, amikor az alanyi áfamentesség értékhatárát 12 millió forintra emelték, lehetőséget kaptak arra, hogy áfamentességet válasszanak azok is, akik 2018-ban 8 és 12 millió forint közötti árbevételt értek el.
A kérdés, hogy a jelen helyzetben milyen módon fogják végrehajtani a tervezett változásokat. Azok, akiknek az árbevételük korábban 12-18 millió forint között mozgott, idén kénytelenek voltak áfás nyugtát vagy számlát kiállítaniuk. Felmerül a kérdés, hogy számukra is elérhető lesz-e az áfamentesség választása. De mi a teendőjük a már korábban kibocsátott nyugtákkal és számlákkal? Vajon minden egyes ilyen dokumentumot módosítaniuk kell, és visszakapják az áfát? Ráadásul az áfát már beszedték a vásárlóiktól, így igazságos lenne, ha vissza is kellene azt fizetniük. Mindez rendkívül bonyolultnak tűnik, ahogy azt a szakértők is hangsúlyozzák.
