Az Európai Unió és a Nyugat-barát kormánypárt szoros együttműködésben, közös erőfeszítéssel szervezték meg a parlamenti választásokat Moldovában.
A kihívó, oroszbarát csoport nem hajlandó elfogadni az elért eredményeket.
Maia Sandu elnök Nyugat-barát politikai formációja, a PAS (Cselekvés és Szolidaritás Pártja) várakozásokon felül, kiemelkedő eredménnyel zárta a vasárnapi parlamenti választásokat Moldovában, amely Ukrajna és Románia között helyezkedik el.
Az előzetes mérések 25-30 százalék körülire tették a PAS várható eredményét, ehhez képest a szavazatok felét megszerezve magabiztosan előzte az oroszbarát BEP-et (Blocul Electoral Patriotic, magyarul Patrióta Választási Blokk): a PAS 49,8 százalékot ért el, a Patrióta Választási Blokk 24,4 százalékot kapott. A PAS-nak így 55 mandátum jut a 101 fős parlamentben - 8 képviselői helyet veszítettek 2021-hez képest -, így az előzetes elemzői várakozásokkal szemben egypárti kormány alakulhat.
A Patriótákat vezető Igor Dodon a szavazóhelyiségek bezárása után azonnal bejelentette az országos televízióban, hogy ők nyerték a választásokat, annak ellenére, hogy nem voltak exit pollok, amik alapján bármilyen korai eredményt hirdetni lehetett volna. Dodon tüntetést hirdetett a parlament elé.
Az utóbbi évek választásai folyamatosan sorsfordító eseményekként jelennek meg a nemzetközi sajtóban, különösen Moszkva és Brüsszel viszonylatában. Kétségtelen, hogy egy oroszbarát győzelem az EU keleti szárnyán még inkább feszültséget generált volna, és mind a moldáv-ukrán, mind a moldáv-román kapcsolatokban egy stabilitást veszélyeztető tényezőként jelentkezett volna. Ez a bizonytalanság, amely Sandu elnöksége óta a PAS-kormány irányítása alatt nem volt tapasztalható, komoly kihívások elé állította volna a régió politikai táját.
Az EU szempontjából a PAS párt volt az első számú választás, amely hosszú ideje meghatározza az uniópárti politikai diskurzust Moldovában. A párt tudatosan igyekezett hangsúlyozni ezt a pozíciót, és sikeresen terjesztette azt a narratívát, hogy ők az egyedüli legitim EU-párti erő az országban. A parlamenti választásokat úgy keretezték, mint az európai integráció és a visszafordulás közötti döntés pillanatát. Emellett az EU is megerősítette a moldovai politikai tájképen betöltött kizárólagos szerepét.
Az 5 százalékos bejutási küszöböt meghaladó pártok és pártszövetségek közül csupán a PAS mutatott egyértelmű támogatást a csatlakozás iránt. A választások előtt reális lehetőség nyílt arra, hogy a különböző mértékben oroszpárti, illetve az európai értékektől távolabb álló csoportokkal koalícióra lépjenek. Ez a helyzet – különösen a grúz példák fényében – figyelmeztető jelként hatott az Európai Unió számára.
A választások előtti időszakban Oroszország folyamatosan azt hangoztatta, hogy a NATO "Moldova megszállására" készül, noha konkrét bizonyítékokkal nem tudta alátámasztani ezt az állítást. Ezen kívül rendszeresen azzal vádolta a kisinyovi kormányt, hogy oroszellenes hisztériát kelt, ami csak tovább fokozta a feszültséget a régióban.
Maia Sandu elnök és pártja ezzel szemben azzal vádolta a Kremlt, hogy "több százmillió eurót öntött" az országba dezinformáció terjesztésére. A választásokat megelőző hetekben a moldovai hatóságok országszerte razziáztak, a cél állításuk szerint a "tömeges zavargások és destabilizáció előkészítésének megakadályozása" volt, amelyeket az Oroszországból irányított bűnszervezetek koordináltak. Egy Oroszországhoz köthető moldovai oligarcha nyíltan havi 3000 dollárt ajánlott moldovaiaknak, hogy a választás előtt tüntetéseken vegyenek részt.
Két oroszbarát pártot, a Moldova Szíve és a Nagy-Moldova nevű formációkat, kizárták a választásokból, miután súlyos vádakat fogalmaztak meg ellenük, mint például szavazatvásárlás, illegális pártfinanszírozás és pénzmosás. A Nagy-Moldova kizárásáról szóló végső döntés szeptember 28-án született, mindössze néhány órával a szavazás megkezdése előtt. Mindkét párt a Patrióta Blokk oroszbarát szövetség keretein belül kívánt részt venni a választási folyamatban.
Szakértők véleménye szerint Moldovát az különbözteti meg a többi, Oroszország célkeresztjébe került országtól, hogy itt a beavatkozás szinte teljesen nyílt, és a hatalom képviselői nem is nagyon próbálják leplezni szándékaikat. A megszokott álhíroldalak, trollhálózatok és mesterséges intelligencia segítségével készített deepfake-videók révén végrehajtott dezinformációs kampányok fő célpontja Maia Sandu, a PAS elnöke volt. Őt a legkülönfélébb vádakkal illették, kezdve azzal, hogy ukrán menekült gyermekekkel kereskedik, egészen addig, hogy a híres színésztől, Brad Pitt-től vásárol spermát.
Az Európai Unió, amely általában igyekszik megőrizni semlegességét a tag- és tagjelölt országok választásai kapcsán, most alig titkolta szimpátiáját a PAS iránt. Az utóbbi időszakban számos európai vezető tette tiszteletét Kisinyovban, és ezek a látogatások szinte mindig magukban foglalták a Sandu elnökkel való közös fényképezkedést. E látogatások egyik legszemléletesebb példája a francia elnök, a német kancellár és a lengyel miniszterelnök közös augusztusi útja Moldovába.
Közben az elmúlt években az unió tovább bővítette a szankciókat az oroszbarát politikusok ellen. 2025 elején pedig egy 1,9 milliárd eurós növekedési tervet is bejelentett a következő három évre, amely infrastrukturális és energetikai projekteket finanszíroz.
Nem sorolható közvetlenül az EU-s megtámogatáshoz, de a PAS szekerét kétségtelenül megtolta, hogy pár nappal a választások előtt sikerült elérni, hogy Görögország kiadja Moldovának a júliusban letartóztatott Vlagyimir Plahotnyukot, aki a vádak szerint 2014-ben szerény egymilliárd dollárt, a moldáv GDP mintegy 12 százalékát lopta el. A régóta húzódó nyomozás fő gyanúsítottjának Kisinyovba érkezéséről készült képek mérnöki időzítéssel támogatták meg még egy kicsit Maia Sandu elnököt (és vele együtt természetesen a pártját), aki politikai karrierjét a korrupció elleni harcra építette.
Bár Moldova elnyerte az EU tagjelölti státuszt és egyértelműen Nyugat-barát, EU-integrációra törekvő kormány alakult, az ország csatlakozási folyamata a magyar kormány vétójával találkozik. Ez a blokád különösen fontos, mivel a Fidesz Ukrajna csatlakozását a magyar érdekek nemeziseként pozicionálja. Azonban a moldáv vezetés és Brüsszel egyaránt jelezte, hogy készen áll a 33 csatlakozási fejezet megnyitására. Az Európai Unió célja, hogy a 2029-es európai választások előtt legalább néhány új tagot üdvözöljön, legyenek azok a Nyugat-Balkán országai vagy a keleti tagjelöltek. Ezért, ha a tárgyalások végre beindulnak, gyors előrelépésre lehet számítani.
Cristina Gerasimov, a miniszterelnök-helyettes, a Politicónak adott interjújában hangsúlyozta, hogy sürget az idő, hiszen elérkezett az ideje a 2030-as uniós csatlakozási ígéret megvalósításának. "A legutóbbi választások világossá tették, hogy Moldovának ismét van esélye egy európai jövőre, és hogy bizalmunkat az EU iránt megújítottuk" - nyilatkozta Gerasimov. "Most az EU-n a sor, hogy ezt a bizalmat viszonozza. Ez a kérdés már Moldovában az Unió hitelességéről szól, egy olyan ország esetében, amely folyamatosan Európa mellett döntött az elmúlt választások során."
