Egyre többen fejezik ki aggodalmukat a nyugdíjuk vásárlóerejével kapcsolatban.
Nyár óta 5 százalékponttal - 22-ről 27 százalékra - nőtt azok aránya, akik attól tartanak, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk a megszokott egzisztenciájuk fenntartására - derül ki a hitelcég megbízásából, az Ipsos Zrt. által készült 1000 fős, országos reprezentatív kutatás eredményeiből. Ez különösen annak fényében jelentős változás szerintük, hogy kismértékben, 1 százalékponttal még azok aránya is csökkent (35-ről 34 százalékra), akik attól tartanak, hogy a fizetésük az infláció miatti elértéktelenedik - miközben az emberek továbbra is az inflációt tekintik az első számú egzisztenciális kockázatnak.
A Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentése alapján az infláció az utolsó négy hónapban stagnált, így októberre is 4,3 százalékos szinten maradt. Az Erste Bank elemzője rámutatott, hogy a lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten vannak, bár az elmúlt hónapokban csak egy enyhe csökkenés tapasztalható.
Visszatérve a kutatás megállapításaihoz, a jelentésben kiemelik, hogy a gazdasági környezet hirtelen változása - ami manapság a felnőtt lakosság számára alapvető tapasztalat - különböző reakciókat vált ki. A válaszadók túlnyomó többsége (41%) a családtagokhoz és barátokhoz fordul tanácsért, ugyanakkor nem elhanyagolható a szerepe az internetes közösségi médiának, az influenszereknek, valamint a gazdasági elemzőknek és pénzügyi tanácsadóknak sem, akik szintén fontos információforrásként szolgálnak. Érdekes, hogy a válaszadók több mint negyede (26%) ilyenkor nem keres külső segítséget, hanem saját döntéseire támaszkodik.
Az öngondoskodás terén az élet- és balesetbiztosítás a legkeresettebb megoldás, hiszen a válaszadók 29%-a választotta ezt az első helyen. Ezt követi a nyugdíjbiztosítás 23%-kal, valamint az egészségpénztár, amely a szavazatok 18%-át tudhatja magáénak. Érdekes módon a nyugdíj-megtakarítás iránti érdeklődés enyhe, 1%-pontos növekedést mutatott a nyári időszak óta, ami azt jelzi, hogy a lakosság körében egyre fontosabbá válik a pénzügyi biztonság kérdése.
A megtakarítási lehetőségek kiválasztásánál a rugalmasság került a középpontba, és most már ez a legfontosabb tényező, amelyhez a megtakarítási célok és a biztonság kapcsolódik. A várt hozam csupán a negyedik helyre szorult - ez a nyári helyzethez képest jelentős változást tükröz, amikor a hozam volt a fő prioritás. Érdekes megfigyelni, hogy az 50 év felettiek körében a biztonság dominál, míg a fiatalabb, 18-35 éves korosztály számára a befizetések gyakorisága is lényeges tényezővé vált.
Ami a magyarok valódi pénzügyi helyzetét illeti, a két szélsőséges állapotot az tükrözi, hogy...
Ha viszont ezekhez az értékekhez iskolai végzettségre vonatkozó adatokat is társítunk, még tanulságosabb lesz a kép:
Összességében a lakosság nagyobbik felének mindennapjait határozzák meg a pénzügyi gondok.A már említett 11 százaléknyi eladósodott magyar felnőtt mellett további 43% nyilatkozott úgy, hogy hó végére rendszerint kifogy a pénzből, nem tud megtakarítani - a két szegmens együtt 54 százaléknyi, finanszírozási problémákkal birkózó, bizonytalanságban élő polgárt jelent. 36% látja úgy, hogy beosztással a jövedelme 20 százalékát tudja félretenni. Havi 700 ezer forint bevétel körül van az a határ, ahol jelentősen megnő a megtakarítási képesség: alatta még csak 5%, fölötte viszont 22% azok aránya, akik félre tudják tenni a jövedelmük egyharmadát is.
A várakozások irányát jól jellemzi, hogy a lakosság kétharmada a jövedelme vásárlóerejének csökkenésére számít.Az arány 2 százalékponttal, 67 százalékra nőtt az elmúlt néhány hónapban. A javulást remélők mindössze 19 százaléknyian vannak, arányuk jelentősen, 4 százalékponttal csökkent a nyári adatfelvétel óta a felmérés készítői szerint.
